Nahát, ez hirtelen aktuálisan élessé akkor vált, amikor a férfi kézilabda válogatott edzője, Ljubomir Vranjes visszahajigálta a másik oldalra!

Erőteljes, gyors gondolkodású, friss mentalitású, és főként eredményesen dolgozó edzőként vált ismertté a nem gyenge horvát utánpótlás nemzeti csapatnál. Erre most meg tessék, ott kandikál Cervar feje fölött. Nyilván nem azért adtak neki válogatott melegítőt, mert pont páratlanul küldte a ruhagyáros, hanem mert Horvat igen is jó szakember, kíváncsiak a véleményére, de ennél sokkal fontosabb: lehet, benne látják az ambiciózus férfit, aki a mega elődök utóda lehet.

Ennek a két meccsnek a látványos eredménye: olyan a kapitány, ahogyan gondolni lehet, okos, és kitalálja a legfrankóbbat! Ami egyébként nem biztos, hogy sokra elég lesz, de legalább megtalálhat Vranjes valami olyat, amit később, az Eb után aranyként vehet számba!

Mocsai tanár úr utáni szövetségi kapitányként Talant Dujsebajev-vel a kirgiz dialektus erősödött. Meg az a gyakran nem látható, hallható tulajdonság, hogy egy edző képes beismerni hibáit. Aztán amikor a főnök sorozatban húzta magára a felelősség súlyos fekete zubbonyát, akár indokolatlanul, az már nem elismerés! Gyorsan jött és ment a spanyol-orosz útleveles, utána megérkezett a magyar férfi kézilabda legzavarodottabb tekintetű vezére!