Besült a terv! A pultos kisasszony, nem durván késő esti időpontban, hanem elfogadható este fél kilenckor, arcon suhintotta ismerősömet egy dacos nem, és nem is lesz tagadással. Már ami a sört iránt igény kielégítését jelentette volna. Klassz! Budapest epicentrumában, kiemelt fontosságú helyen, prominens, főtrendi helyen arcba verik az embernek: „nincs és nem is lesz sör”! Életérzés. Asszem ezután erős fenntartásokkal kell kezelni a kocsmárosok picsogását, hogy: jaj, nem jönnek a magyar vendégek, ruppótlanok meg effélék! Vendéglátósok, kicsit erősebben kell gondolni az alapokra, aztán időben rendelni sört.