Horti Gábor
Entertéjnőr-interpretőr, minden, amit máshol nem, vagy nem így mondanak
Nyilván nem kényszer hatására, hanem önkéntes alapon, a terembringázás kiegészítésként rácsúsztam az emnégyen egy magyar bajnokira! Annyira sokat gondolkodtam, hogy milyen nevet adjak a népernyőn látható mutatványnak? A Dzsonniwalker Mágnes Babák Bajnokija lett a győztes.
Mert azt láttam! Mint ha a Sétáló Jánosok erősen magnetikus térben dzsangáztak volna. Annyira lassú volt a játék tempója, azt hittem, hogy nem hádével, hanem a tekerős diavetítővel adják a retinámnak a küzdelmet! Iszonyatosan körülményes játékszervezés. Rövid és nyomasztóan rossz passzok, aminek a vége az ellenfél kezdő passza, aztán fordítva. Sehol egy kiugrós sprint, amivel mutatná valaki magát! A passz után az elégedett sétálgatás nyomasztó volt! Nulla indítások, a felelősség egyszerű rátolása a másikra! Borzalmas látvány! Magyarország kirakat csapata semmi focira utalót nem mutatott.