A Szolnok pedig megtépázottan vágott bele a rangadóba, hazai pályán! Azt is belevenném a pechsorozatba, hogy a jelen sorok írója a fránya rossz lépcsőépítés miatt olyat esett egy méterről, majdnem beszakadt a szolnoki Aréna parkettája! Pedig az jó masszív tölgyfa anyag, pluszban iszonyatosan drága!

Lesz-e elég erős hozadéka a 12 férfi komoly tusakodásának? Marad-e a csodálatos Eb-villanás után annyi a 2x5 személyes játék magyar képviselőinek, hogy a lehető legjobbat hozzák ki a torna eredményéből? Az utánpótlás szép álmokkal kecsegtet, a lányok, már, mint a fiatal kosaras lányok, dicséretesen terítették a mezőnyt csinos győzelmekkel a keményebbnél keményebb kontinentális tornákon! Ez már valami, amikor a bizakodni való az alap! A nagyon fiatal fiúk is remek kézművesek, ott kell tartani őket, hogy legyen kedvük, szorgalmuk, akaratuk együtt pattogtatni Hangával, Vojvodával, ellesni tőlük a frisset, meghökkentést, betyárkodást, nem betojást!

Olyan jó ez leírni, látni meg még szuperebb volt! Azt akartam jegyezni, hogy mennyire dacosak voltak! Nem kistestű belvárosi kutyákként paráztak, hanem ismeretlen óriás dínókként, akik a hatalmas egójú, aztán csak egyre jobban parázó horvátoknak odavertek három csodálatos negyedet! Olyan jó leírni ezt!