Horti Gábor
Entertéjnőr-interpretőr, minden, amit máshol nem, vagy nem így mondanak
Szerencsére a gyerekek, mindannyian jól tanulnak. Mit jól, kitűnően! Ennek az idei következménye lett, hogy a fiú parádés osztályzati miatt kapott a KLIKK-től egy jutalom jegyet a cirkuszba. Az igen, bólintottam elismerően, de ahogyan jöttek az ajándékról szóló rossz hírek, igen, én is beleálltam a hőbörgők menetébe.
Mi a francnak adnak ilyet, amikor csak a nehézség jön evvel az ingyenjeggyel! Kinek jutott az eszébe ilyen marhaság, kántáltam én is a többi csontbrigádossal! Mert ha valaki vidéki kitűnő tanulóként kapta ezt a jegyet, mekkora teher ez a családnak, aztán egyszer sem biztos, hogy bejutnak, blablabla a többi demagóg dumával savazva a kezdeményezést!
Aztán úgy alakult, hogy a gyerekkel eljutottam a cirkuszba. Tele voltam előítélettel, az előjáték miatt,
Aztán jött maga a csoda. Jól szervezett volt már az előadásra a bejutás is. Jött a kismetró, segítőkészek voltak a hosztesszek, helyünkre kerültünk. Ekkor már kisebbre vettem az arcom. Ami meg a kezdés után jött, maga volt a bűvölet. Ragyogó mutatványok, elképesztő koreográfia, hihetetlen élményzuhatag. Már csak amiatt is, amit a látványtervezők meg a kivitelezők összehoztak. Azt hittem valami színes kaviccsal kiszúrják a szemünket és fáradt NDK-s rendező ájultra élvezi saját előadását, a többi meg kit érdekel. De nem! Bravúros látványvilág, lenyűgöző vizes élmény. Picit olyan volt, mint ha Las Vegas-t ötvözték volna a Margitszigeti szökőkút programjával.
Az artisták az első pillanattól kezdve fogva tartották a nézőket. Lendületes mutatványokkal szigorúan a manézsra követelték a tekinteteket! A közönség pedig a látványtól lenyűgözve élt a művészekkel, tapssal méltatva azok munkásságát!
Hihetetlen volt, ahogyan a színpadmunkások, - a cirkusz világában nem tudom, hogyan nevezik őket- alázatosan, bravúrosan megtervezetten végezték el a feladatukat. Csendben, szervezetten, olajozottan, precízen. Észrevétlen.
A zenekar a legjobb formáját nyújtotta, bár én csak ezt az egy előadást láttam, de minden tapsból nekik is járt! Kicsit sajnálom, hogy őket nem emelte ki a konferanszié.
Na meg aztán az előadás festett Pierrot-ja! Nem a zsűritag, hanem a színházi világ emblémája. Gyönyörűen beszélt a szájával, nagyszerűen hangsúlyozott a szövegben, magával vitt a mese Atlantiszába. Irányított, vezette a közönséget, szép hangon, jólesően! Pont annyit tett elénk, amivel vártuk az újabb csodát!
Félre a károgókkal és köszönet a kezdeményezésért! Ha nincs a jutalom jegy, valószínűleg a családok is nehezebben mozdulnak neki az élmény zuhatagnak. Éppen nézhetett volna a cirkusz vezetése is az üresbe, meg a KLIKK is bámulhatott volna a semmibe!
Megcsinálták, és jobb lenne, ha a rosszfejek is eljönnének megnézni az előadást!
Annak meg végképpen örülök, hogy lebontják a cirkusz épületét. Annyira kemény volt a székem, hogy kijött az aranyerem. Olyan szépre, hogy majdnem bevittem a Nemzeti Bank trezorjába!
