Horti Gábor
Horti Gábor Entertéjnőr-interpretőr, minden, amit máshol nem, vagy nem így mondanak

A magyar vendéglátásról

A belváros egyik kedvelt italos helyén, Tibor atya felügyeletével, meghökkentő eset emelte a vasárnap estét. Igaz nem bort, vagy pálinkát, hanem sört szerette volna fogyasztani az egyik ismerősöm. Mivel korábban, a hétköznapokon korrektül mentek a kiszolgálás, ez volt az eredője a vasárnap esti pia igénylésnek.

Besült a terv! A pultos kisasszony, nem durván késő esti időpontban, hanem elfogadható este fél kilenckor, arcon suhintotta ismerősömet egy dacos nem, és nem is lesz tagadással. Már ami a sört iránt igény kielégítését jelentette volna. Klassz! Budapest epicentrumában, kiemelt fontosságú helyen, prominens, főtrendi helyen arcba verik az embernek: „nincs és nem is lesz sör”! Életérzés. Asszem ezután erős fenntartásokkal kell kezelni a kocsmárosok picsogását, hogy: jaj, nem jönnek a magyar vendégek, ruppótlanok meg effélék! Vendéglátósok, kicsit erősebben kell gondolni az alapokra, aztán időben rendelni sört.


Horti Gábor
Horti Gábor Entertéjnőr-interpretőr, minden, amit máshol nem, vagy nem így mondanak

Quo vadis magyar sport?

Szóval hazaért mindenki! Az összes nép éljenez, ragacsosra szelfizték magukat a főhősökkel! Viszont lassan magához térhet mindenki a nyolc arany okozta ájulatból, mert a kép csalóka. Minél több arany! Ez mindennek a fokmérője Magyarországon! De azt a nyolcat alig pár ember között kell porciózni. Ami sokkal rosszabb és a hümmögők, elemzők erről nyilvánoskodnak.

Rengetegen azért kerültek ki a riói olimpiára, mert négy évvel korábban berobbantak. Meglepetést okoztak, bíztak bennük, megkaptak mindet, aztán most meg a vaku fényében szépen hazaosonnak. Elmért időzítésről, becsapós Eb dicsőségről beszélnek. Meg ami a legkeményebb: a nyilvánosságot hibáztatják a bukás miatt!  


Horti Gábor
Horti Gábor Entertéjnőr-interpretőr, minden, amit máshol nem, vagy nem így mondanak

Az év legjobb meglepetése!

Szerencsére a gyerekek, mindannyian jól tanulnak. Mit jól, kitűnően! Ennek az idei következménye lett, hogy a fiú parádés osztályzati miatt kapott a KLIKK-től egy jutalom jegyet a cirkuszba. Az igen, bólintottam elismerően, de ahogyan jöttek az ajándékról szóló rossz hírek, igen, én is beleálltam a hőbörgők menetébe.

 

Mi a francnak adnak ilyet, amikor csak a nehézség jön evvel az ingyenjeggyel! Kinek jutott az eszébe ilyen marhaság, kántáltam én is a többi csontbrigádossal! Mert ha valaki vidéki kitűnő tanulóként kapta ezt a jegyet, mekkora teher ez a családnak, aztán egyszer sem biztos, hogy bejutnak, blablabla a többi demagóg dumával savazva a kezdeményezést!

Aztán úgy alakult, hogy a gyerekkel eljutottam a cirkuszba. Tele voltam előítélettel, az előjáték miatt,

Aztán jött maga a csoda. Jól szervezett volt már az előadásra a bejutás is. Jött a kismetró, segítőkészek voltak a hosztesszek, helyünkre kerültünk. Ekkor már kisebbre vettem az arcom. Ami meg a kezdés után jött, maga volt a bűvölet. Ragyogó mutatványok, elképesztő koreográfia, hihetetlen élményzuhatag. Már csak amiatt is, amit a látványtervezők meg a kivitelezők összehoztak. Azt hittem valami színes kaviccsal kiszúrják a szemünket és fáradt NDK-s rendező ájultra élvezi saját előadását, a többi meg kit érdekel. De nem! Bravúros látványvilág, lenyűgöző vizes élmény.  Picit olyan volt, mint ha Las Vegas-t ötvözték volna a Margitszigeti szökőkút programjával.

Az artisták az első pillanattól kezdve fogva tartották a nézőket. Lendületes mutatványokkal szigorúan a manézsra követelték a tekinteteket! A közönség pedig a látványtól lenyűgözve élt a művészekkel, tapssal méltatva azok munkásságát!

Hihetetlen volt, ahogyan a színpadmunkások, - a cirkusz világában nem tudom, hogyan nevezik őket-  alázatosan, bravúrosan megtervezetten végezték el a feladatukat. Csendben, szervezetten, olajozottan, precízen. Észrevétlen.

A zenekar a legjobb formáját nyújtotta, bár én csak ezt az egy előadást láttam, de minden tapsból nekik is járt! Kicsit sajnálom, hogy őket nem emelte ki a konferanszié.

Na meg aztán az előadás festett Pierrot-ja! Nem a zsűritag, hanem a színházi világ emblémája.  Gyönyörűen beszélt a szájával, nagyszerűen hangsúlyozott a szövegben, magával vitt a mese Atlantiszába. Irányított, vezette a közönséget, szép hangon, jólesően! Pont annyit tett elénk, amivel vártuk az újabb csodát!

Félre a károgókkal és köszönet a kezdeményezésért! Ha nincs a jutalom jegy, valószínűleg a családok is nehezebben mozdulnak neki az élmény zuhatagnak. Éppen nézhetett volna a cirkusz vezetése is az üresbe, meg a KLIKK is bámulhatott volna a semmibe!

Megcsinálták, és jobb lenne, ha a rosszfejek is eljönnének megnézni az előadást!

Annak meg végképpen örülök, hogy lebontják a cirkusz épületét. Annyira kemény volt a székem, hogy kijött az aranyerem. Olyan szépre, hogy majdnem bevittem a Nemzeti Bank trezorjába!


Horti Gábor
Horti Gábor Entertéjnőr-interpretőr, minden, amit máshol nem, vagy nem így mondanak

Tényleg nincs egy "öreg", aki szólni merne?

Most nem akarok azzal jönni, hogy régen más volt. Nem volt más. Akkor is voltak vagány sportolók, akik kikapcsolták egy kicsit a buli miatt az agyukat. Ha pedig megbuktak, vitték magukkal a keresztjüket. Rosszabb esetben beszervezték őket, kicsit dalolni a sportoló társadalomról. A náluk is rosszabb fiúkról a saját bőrük mentése érdekében.

De olyat nem lehetett látni, hogy direkt belebrunyáltak a ventillátorba és az áramot hibáztatták a balhéért.

Mint ez a Dudás fiú. A kajakos. Én értem, hogy őket nem a neurológia szimpozionra készítik fel a vízitelepen. De ha már lebuktak, jól láthatóan égnek, akkor újabb balhéval ne hergeljék a népeket maguk ellen.

Állítólag az volt az ürügy, hogy az egyik ruhás boltban kinevették őket az eladók. Erre a főhős és partnernője bosszúból elloptak 80 ezer forint értékű ruhát. Amit egyébként, - ha átlagoljuk a fizetésüket,- pont három napi munkával keresnek meg. Ha kicsit alábecsültem a kajakosok, a menő, vagy inkább már csak volt menő kajakosok fizuját, bocs. Ígérem, senki sem fogok meglopni, ha kinevetnek a pontatlanságom miatt.