Az elsőkre általában emlékszik az ember. Jobban megmaradnak, hiszen először történt meg, sikerült valami. (Most azon gondolkodsz, neked milyen első jut eszedbe, ugye? ­;) )

Ennek a blognak ez az első bejegyzése. Mostantól időről-időre megnyilvánulok ezen a felületen a sporttal és az M4 Sporttal kapcsolatos témákban. Fontos, hogy kizárólag a magánvéleményem, ami nem feltétlenül tükrözi az MTVA és az M4 Sport véleményét. De talán érdekes, elgondolkodtató, vitaindító. (Vagy éppen az, hogy mennyire nem!)

Általában annak kifejtése, amire kommentátorként, műsorvezetőként, csatornaigazgatóként nem feltétlenül van mód, mert ott egy kicsit idegen vagy egyszerűen nincs idő. Vasárnap délután a Puskás Akadémia FC – MTK Budapest mérkőzésen figyelhettük az MTK játékát, ami valljuk be, nem sok örömöt szerzett a kék-fehér drukkereknek. Érdemes elolvasni a csalódott szurkolók hozzászólásait a csapat közösségi oldalain.

A játékos hazajött a legnépszerűbb egyesülethez, más lehetőség talán annyira nem lévén. Szépen teljesítették a kívánságát, meg a rutinja talán jól jöhet a csapatnak, gondolták! A zöld-fehérek vezetősége meg ezzel az akcióval jelezte, mekkora vonzerő az egyesület, lám-lám egy külföldön játszó is szívesen jön az Üllői útra, tehát tessék figyelni mi lesz ebből! Igazából nagy durranás nem lett, ha csak Hajnal átigazolása nem számít annak!

Nem tudom, ki emlékszik José Gomes „one, two, szríííí penalties”-monológjára, én speciel igen. A szórakoztató vagy inkább tragikomikus angolsággal megalkotott spontán tévényilatkozaton még lehetett röhögni. A fehérváriaknak mondjuk kevésbé.

Aztán van itt egy Thomas Doll nevű figura, aki hosszan „danibődézik” a tévében, amikor a Fradi játszik. Néha megesik, hogy a német szakvezető boldog-boldogtalant hibáztat, amikor nem úgy sül el egy-egy meccse, ahogy ő azt megálmodta az öltözőben. Nem is olyan rég járt nálunk Paulo Sousa, aki szintén színes figura volt, és nem Borbola Bence lefejelésére gondolok, hanem a futballvízióira. Gondolt valamit erről a játékról, és ha az NB I-et nem is nyerte meg a Vidivel, azért szépet alkotott az Európa-ligában. Csak úgy zárójelben jegyzem meg, hogy a Fradi-drukkerek róla pusmognak, őt látnák szívesen Doll után a kispadon.

A sorminta tetszés szerint folytatható, de érdemes megállnunk egy pillanatra Bernd Storcknál. A német szakember belépője markánsra sikeredett a magyar futballba. Kirúgta az utánpótlásedzőket, belerúgott Mészöly Gézába, aki szerinte nem tanította meg az U19-eseket védekezni, ütközni, tolódni, faltolni.

Felnőtt kapitányként kirúgta Nyilasit, Szabicsot és Andruscht, azaz a magyarok többségét a saját stábjából. Kockáztatott és bejött neki, a válogatott szárnyalt az Eb-n. Azóta a szárnyalásból egy helyben topogás lett. A kommunikációban is visszalépett. Már mindenre van egy eklatáns magyarázat, egy-egy közhelyes megfejtés. A legújabb szerint partiban vagyunk mindenkivel, éppen ez derült ki az Eb-győztes portugálok ellen. Hát, ezt nehéz kibogozni…

A túlélésre játszik az öreg, és azért nyomatja a hurráoptimizmust vagy szimplán csak hülyére vesz minket, mert itt úgyis több mindent lehet egy külföldinek, mint egy magyarnak? Azt hiszem, hogy az igazság nem is Svájcban derül ki, hanem itthon a Feröer-szigetek ellen. Ha az a meccs valamiért akkora blama lesz, mint 2 éve, akkor Storcknak mennie kell és akkor tényleg senkit sem fognak érdekelni a közhelyes megfejtései. Mindenesetre kár, hogy beleszürkült a mezőnybe.

Akkor most kezdjük a rosszal. Vegyük szépen lajstromba, mit nem tud Böde Dániel:

-          németül nem beszél. Ezt sajnos már többször tapasztalta, hogy mekkora hendikep számára. (Mindig azt hittem, hogy ez a hendikep szó, csak a lovacskázásra értendő. Meg a hendi és a kep is mocskosul megkavart! Hasonló példa, a holland bajnokság egyik csapatáról, a Willem II-ről azt hittem, hogy a tartalékcsapatot indítják az első osztályban. Még könnyen el is képzeltem az ordítozós, állandóan betépve takarító tulipánarcúakról. Aztán kiderült, volt egy király vagy valami előkelőség és őt hívták II. Wilmosnak. Hollandusul Willemnek.  A kettes uralkodó. Na ő volt a névadó.  De az meg már milyen, egy királyról elnevezni egy klubot? Az milyen lenne kiabálni, hogy: hajrá Géza fejedelem SE!)