Na, végre látványos volt a játékunk!
Ami a legfájóbb: a magyar válogatott tagjai maguk is megtapasztalták, mit nevelt ki a világ, miközben ők többnyire lemaradva csak epizodisták klubjukban.
A Grönlandon sikeres vb-selejtezőt mutató, tehát a grönlandi válogatott ellen is iparkodó argentin válogatott kevés híján sztrókba lökte a magyar nemzetet. Azon az első vb meccsen, amelytől óva intettek az okosak, a 25-25-ös döntetlenről nehéz kibogozni, hogy az most siker volt vagy bukás! Az első félidő után glória, a végére meg majdnem sírásos címlapsztori íródott. Végül nem lett égés, viszont a kínos feszengés, magyarázkodás egy napig szépen elsötétítette a Napot, muszáj volt fohászkodni, kitalálni valamit a következő ellenfélre, Angola ellen! Tulajdonképpen jogos volt a hivatalos para, az afrikai válogatott bemutatta, nincs már sok előnye a menőknek, szépen tanulnak, ugyan még eleget nem tapasztaltak, sőt azzal az évi négy válogatott meccsel talán még komolytalanok is, csak hogy a jelen nem ezt mutatja. Atlétikusok, magas felépítésűek, ha kell pimasz módon játsszák a kézilabdát, sőt az alázat is megtalálható bennük. Arról meg nem beszélve, hogy az angolai góré eléggé karakteres arc, tekintélye az megvan, anyanyelvi szinte utasítja az embereit, azok meg nagyon figyelnek rá. Mondjuk más lehetőségük nincs nagyon. Amikor érzik, hogy lazul az ellenfél játéka, keményen kihasználják a ziccereket, bátrak, mutatósak. Az elég jó kis figyelmeztetés, hogy az első körben szétmérték a katari csapatot. Azt amely a 2015-ös vb-t rendezte, akkor nagyon nem spóroltak a külföldiek honosításában, busás díjazásukban, ha megvertek valakit otthon. Erre most tessék, ha eggyel is, de kikaptak, ezért pedig nagy taps jár a győztes angolai kiválogatottaknak. Ez után jött képbe a magyar csapat, szerencsére még egy kicsit maradt a világ rendje! 10-el győzött Magyarország!