Jöjjenek végre a fiatalok!

Túlsúlyos fickókról beszélt, akiknek nincs kondíciója, gyenge taktikáról, meg nem értésről. Igaz számukrán a közös felkészülésre idő kevés jutott, ez sem úgy állt össze, ahogyan azt ők akarták, ebben igaza van.

Az elvárás elviselhetetlen nyomása is szerepet játszott, így a főnök. Ha viszont valaki bemondta volna, hogy már pedig itt generáció váltás fog bekövetkezni, talán nyugodtabb lett volna a köz, valószínűleg értékelik a befektetést, nem hőbörögnek az emberek. A vb döntős dánok, norvégok is hasonló utat jártak be, aztán mi lett belőlük! Évek óta őket rettegi a világ, embereik durván feltöltötték Európa erős bajnokságait, külföldi élcsapatoknál játszanak, és igen, játszanak! Nem csak azért igazolták őket, hogy a kispadot melegítsék! Bőven használják az összest, a klubedzők bátran nyúlnak a fiatalokhoz, igaz az elején csak perceket kapnak, ebből merítenek tapasztalatot, motiváltakká válnak, hiszen komolyan veszik és nem csak afféle statisztikai kelléknek tartják őket. A dánok évekig csak nézelődtek, úgy próbáltak túllépni a sikertelenségen, hogy hagyták a vezetőket nyugodtan dolgozni. A norvég szövetségi kapitány negyedik éve irányít, nincs kapkodás, az állandóság adja a biztonságot, a szövetségben látták a következetességet, érezték a logikát, nyugiban voltak! Mindeközben a magyar válogatott élén tornáról tornára változott a szövetségi kapitány személye, akik persze nem mindig voltak magyar szakemberek. Mindeközben szórják a szennyet az utánpótlásra, ahol pedig szépen jönnek az eredmények, nem úgy a fiatalok a felnőtt keretbe. A klubok inkább vesznek szerbet, szlovákot, szlovént, attól függ, kinek mi az érdeke. Egyébként, ha a külföldiek annyira jóljátszanának, példát mutatnának, kicsit érthető lenne a szerepük.  Sokszor viszont csak a fiatalokat szorítják ki a kezdőből!