Az unott arcú brazil
A Generális totális átvilágítása után itt a fő történet! Páran abban reménykedett, hogy a ruszkik, akik egyébként már csak nevükben azok, az olaj gazdagító, dúsító hatása miatt inkább már csak mutatóba poroszkál hazai bátyuska, szóval hogy majd ők alaposan megdolgozzák a bombaformában labdázgató vörösöket, azok súlyosan csalódtak! Ez is mekkora életérzés: Vörösök a vörösök ellen!
Már a 4. percben kapitulált Moszkva! Egy jó büntetővel, aminek a jogosságát, ha mondjuk, Putyin lenne a főbíró, a vendégek azonnal vitatnák, és mindenféle, de mára már szokásossá váló zavaró információval taszigálnák a tudatlanság, kétkedés örvényébe az egyre jobban vergődőket! De nem az történt, nem volt mit feleselni, a Pool még csavart egyet a szorításon és sziporkázó játékkal egy mutatós 7-0-val kiherélte a Szpartakot a BL-ből!
A bükkfaarcú brazil fado énekes, Liverpool csapatkapitány Philippe Coutinho fura egy ember, az biztos! Amikor az elején a 11-est értékesítette, utána olyan márvány arcot mutatott, azt hittem most ültette le a belgyógyásza, és közölte vele a rossz hírt! Ok, gondoltam, talán a nagy feszkó miatt nem adta ki magából a felszabadultságot, meg még olyan sok hátra van a játékidőből, na, nincs még ok a korai örömre!
Amikor 11 perccel később egy újabb góljánál ugyanazt a biliárdgolyó pofát adta elő, már kétségeim támadtak, nem érzi a srác, hogy mit tett? A gól a labdarúgás csúcsa, az endorfin szétáramlása, a boldogság Galaktikája, erre a brazil unottan, sőt inkább utálattal emlékezik!
Fura egy szerzetek ezek a brazilok! Örömükben énekelnek, erre Coutinho meg boldogtalan arcú, ha rúg 3 gólt.