Amikor megáll az élet 4 negyedre
A konyhafőnök pofonra lendülő keze lehanyatlik a kukta irányába, amikor meghallja, hogy ez megy!
Ez a Szolnok-Körmend kosárlabda rangadó. Legalább annyira súlyos, mint egy ZTE-Körmend vagy Falco- Körmend csapatás, itt azonban a távolság nagy rosta, csak az igazán hűségesek vállalják keresztbe húzni az országon, szenvtelen, folyamatos hóeséssel súlyosbítva az utazást! Most is nagy volt az előfeszkó, a népek egyre erősödő hangon élesztették a szenvedélyt a meccs iránt, aztán a rangadón, mint ha a szolnoki nézők annyira nem izzottak volna, mint ahogyan a felvezető hangulat adta!
Ugyan nem volt veszélyes a nézőhiány, mert hát Szolnokon azért a kosárlabda nagy úr, olyan tömöttre, összeizzadós szorongás nem volt a lelátón! Körmenden meg még nagyobb tényező a palánk alja, ott nincs világhírű vízilabda, a 24 másodperces támadóidő zsúfolásig bevonzza az összes helybelit a meccsekre.
A felvezetés szombaton is elég ütős volt, a háziak zsinórban hét meccset hoztak, a vendégek pedigréje is elég szépen nézett ki, ők hat mérkőzésen nyertek. Közben Körmenden fordult az edző személye, a ciprusi, amúgy tényleg tökre jó munkát végző Antonis Constantinides tréner elment, jött helyette egy márkás főni, Matthisa Zollner, aki az osztrák ligában alkotott maradandót, és különben is, az új vezető midig friss inspirációt, és szellemiséget tölt a játékosokba, tehát még veszettebb lehet az ellenfélre! Ehhez képest izgalommentesre redukálódott a rangadó! Az elején még tartotta a lépést a Körmend, aztán a korábban triplákkal csak erőlködő Browsey most nagyon belejött és sorozatban szórta a három pontosakat. Ettől kifeküdt a vendégcsapat, néha közelebb lépett, de nem annyira, hogy veszélybe kerüljön az Olaj sikere. A végére Dragan Alekszics főedző még azt is megtette, hogy két roppant tehetséges Olaj játékost bevetett a meccsbe. A fiatalok is részesei lehettek a sima szolnoki sikernek!