Éppen kezdtem volna lekászálódni a Valdan Matics féle enyhén gerjesztő, igazság hirdető szérumról! Ismert, hogy a csúnyán szétégett kézilabda vb után a magyar válogatott egyik szövetségi kapitánya vállalata a nyilvánosságot és jó erősen bemondta a frankót!
Kiderült egy pár titkosnak vélt probléma. Többek között a gömbölyű játékosok problémája, ami hirtelen az egyik erős ponttá vált a tényfeltárásban.
Akik egy cseppet is utálják Pep Guardiolát és az ő stílusát, kedd este óta kéjes érzéssel a mellkasukban járkálnak, kikapott a Manchester City a Newcastle vendégeként!
Semmivé vált a három pont elrablása, a City játékosai a 90 perc után idegesen és riadtan kocogtak be a Newcastle stadionjának öltözőjébe! Nem így képzelték el ezt a haknit, simábbnak!
Ez elég jót szólt! Vladan Matics megmondta a frankót, és ez azért jó, mert végre valaki kibeszélte a magyar kézilabda hibáit! Az más kérdés, hogy egy kicsit saját magát is nyakon öntötte, hiszen olyan hibákat írt fel, amiben ő, és edző kollégája, jobban mondva szövetségi kapitány társa is bőven benne van!
Túlsúlyos fickókról beszélt, akiknek nincs kondíciója, gyenge taktikáról, meg nem értésről. Igaz számukrán a közös felkészülésre idő kevés jutott, ez sem úgy állt össze, ahogyan azt ők akarták, ebben igaza van.
Talán ez volt az egyik legunalmasabb férfi kézilabda vb döntő hosszú évek óta. És most cseppet sem a kárörvendés éneke hasítja szét a töprengés csendjét, de ez csúnya volt.
A norvégokról sokan azt hitték, amikor egy kicsit komolyabban vették a magyar csapat elleni mérkőzést, meg az utána következőt, a németekkel szemben, hogy ha valaki széttépheti a világot, hát akkor azok ők! Minden ízében remek ováció, sehol egy gyönge rész, kőkemény mint a fjord oldala, játék tudásban gazdagok, mint országuk életszínvonala, pöpec, igaz kicsit halszagúak.
Vica Pinteát, a román válogatott beállósát a decemberi kézilabda Európa bajnokságon hazája lakóin kívül nem sokan szerették. A magyarság meg - az amúgy ellenük szerencsésen megnyert mérkőzésen – a múltból fakadóan neheztelt rá!
Ez a majd két méteres nő olyan lehetetlen feladat elé állította, és nem csak a magyar, hanem az összes, a románokkal szembe menő csapat védelmét, ami szinte lehetetlen feladatnak tűnt! Kim Rasmussen magyar szövetségi kapitány terve kifogott a beállóson, szép nagy kárörömet rajzolva a Kárpát medence népére.
Olyan, hogy norvég acél, fjord, rettegett hideg már sokan és aránylag régóta hallottak. Amit viszont a norvég válogatott művelt a németek elleni elődöntőben, az nagyon sok mindenen túlment.
Egyszerűen legyőzhetetlen volt, pedig az ellenfél is elég pofás kis különítménybe állt össze. A németek szép játékkel jutottak a legjobb négy közé, aztán az más kérdés, hogy mi lett volna, ha a horvátok ellen kicsit más irányba szól a dán játékvezetők sípja annál a bizonyos utolsó támadásnál, ez már igazából mindegy.
Csöndben, sunyi módon éppen csak beslisszant a köz agyába, Thiery Henry-t kivezették az AS Monaco elejéről! Hű, pedig mekkora durranás volt az érkezése!
Szegény Leonardo Jardim edző, aki életet vert Ribolovjev atyuska látvány egyesületébe, hiába melózott olyan látványosan az elmúlt években, - még a BL-ben is virítottak – az idei csotrogány szereplés miatt kényszerből elhagyta a francia csapatot.
Az most egyértelműen a legkönnyebb, ha beleverik a csúfot a férfi kézilabda válogatottba. Viszont nem ez megoldás! El kell kezdeni megvizsgálni, hogy jó ez az út, amin a sokak által szeretett és megannyi boldog pillanatot hozó sportág jár?
A norvégok elleni, előtte sorsdöntőnek kikiáltott mérkőzésen minden feltűnt, ami évről évre frászként tör a szurkolókra! Az idő nagyon komolyan megállt idehaza a nemzeti csapatnál. Évek óta beszélik a hivatalos fejek, hogy változtatni kell. Majd jönnek a kapitányok, most éppen kettő, akik az eredményesség nyomása alatt úgy hagynak mindent, ahogyan megkapták, semmin nem változtatnak, és Nagy László legyen a keretben, mert az ő szerepe kiválthatatlan.
Érdekes kis challenge ütötte fel magát a tévé kínálatából. Ketrecharc, ami ugyan sokak szerint egyáltalán nem is sport, csak verekedés, bíróval, szőnyeggel, zsűrivel!
Még akkor sem keretezhető be sportnak, ha onnan sokan jöttek ebbe az üzletágba. Az ökölvívásban, birkózásban, cselgáncsban, karatéban legtávolabbról pedig a capoerában elért dicső eredményeikre hivatkozva belemagyarázzák, na, figyeljenek emberek, ez is sport! Mi lenne különben, két rengeteg izommal felszerelt fickó, kesztyűnek mondott valamiben püföli egymást az utolsó csepp vérükig, szusszanásnyi leheletükig, kérdezik.
Szegény horvát ördögök, tényleg azt hitték, hogy majd jól befújják nekik a büntetőt, egy olyan esetnél, amikor akár szemrebbenés nélkül is az ellenkező irányba ítélhetnek.
Kicsit lehet vitatkozni meg üvöltözni, ha akkor nem adja meg a bíró, többé soha! Ha bejön a horvátoknak az ítélet, a németek kapaszkodhattak volna tovább, ez pedig egyáltalán nem az ő sikerüket hozta volna!
Nyáron egy nagyon komoly és szép, önzetlen akciót szerveztek Rostás Sándor segítésére! Jászjákóhalmán, ahol egyébként a játékos született és az első labdaérintést szervezett csapatban bemutatta, olyan erős és mutatós tornát szerveztek, hogy környék összes egykori jó zsugása meg akik ismerték Rostát, persze, hogy tök egyértelműen ott voltak.
A lilák kitartó szurkolói is beletettek mindet, a híres újságíró, a villanyszerelő, a testőr, a tanár, mind ott volt, hogy a játékkal, a szenvedéllyel úgy tegyenek, mint annak idején a főhős.
Van valami sorszerű abban, amit az élet olyan egyszerűen eldönt, hogy a többségnek, sőt senkinek nyikkanni sem marad ideje, plusz kedve! A magyar férfi kézilabda válogatottat sújtó borzasztó balszerencse sorozat és annak a végállomása a sérültek kórháza meghozta a hőn áhított változást!
A szükség végtelen nagy úr, vele szemben lehetetlen védekezni, legfeljebb megoldást lehet találni. Ehhez még hozzávesszük a vb csarnokainak talaját, ezt az átkozott Gerflor nevű találmányt, így a sors, meg ez az ócskaság közösen döntött arról, hogy megfiatalodjék a válogatott!
Újpesti Dózsa szurkolóként cseppet sem szerettem! Sőt, kimondottan utáltam, amikor csapatával, az FTC rettentően, 7-1-el szétcsapta imádott kedvenceimet!
Akkor még azt is bevállaltam, hogy a birkózó bátyámmal jól megverettem magam, még elfutni sem tudtam. Addig feleseltem vele a meccs miatt, míg kaptam pár súlyos kokszit, néhány frissítő sallert, és persze kicsit sírtam is, aztán kiszabadultam, menekülőben még bosszút és sok egyéb csúnyaságot kiabáltam vissza!
Jah, hát ez megint vereség lett, bár nagyon mondják az erkölcsi győzelmet a magyar férfi kézilabda válogatottra, a végére csak ott marad a csapatnak a nulla pont.
Az okokat lehetne sorolni szakadásig, a tény akkor is makacsul tartja magát! Vereség jó pozícióból, mutatós játék, megdöbbent ikeás alkalmazottak, fogalmuk sincs mit kellene tenniük, nem erre számítottak, idehaza a karosszék óvó öleléséből egyre izmosabb elképzelés a végét illetően, aztán paccs, az arcra esés kegyetlen fájdalma.
Az itthon maradt szurkolóknak nagyon komoly érzelmi hullámvasutazást tartott a magyar férfi kézilabda válogatott! Az az érdekes, hogy már nem az első alkalommal, és mindig valami könnyű kis vonatozásos nézelődés fordult át katasztrófa turizmusba.
Idehaza nincs olyan karosszék, amelynek a karfája ne roppant volna bele ebbe, egy távirányító sem maradt nyugodtan, hiszen a 4 gólos előnyből 5 gólos bukást az sem úszhat meg földhöz vágás nélkül!
Ez a mérkőzés nagyon vad, férfias, modern, gyémántkemény, szikrázó és végtelenül vehemens volt! Gyönyörűen játszottak!
Már délelőtt éreztem, hogy hatalmas élmény lesz a német-francia vb csoportmérkőzés, de ennyire nem gondoltam bele. Nagy címek, technikás fickók, a világ élvonala, ráadásul nemcsak úgy kötelezőből odatéve, tényleg a világ legerősebb bajnokságából jöttek az emberek, ráadásul össze-vissza keresztbe játszva a másik ország klubjaiban.
Jó ez, hogy lelépett Mourinho. Előjöttek, vagy legalább is előhozták azt a tudásukat a játékosok, amit a fehér fejű embernél tilos volt.
Pogba a nagy győztese Solksjaer érkezésének, a Tottenham ellen ismét nagyot karistolt, győztes gólpasszt adott, szárnyal.Bőven többet ad, mint a nagy veszekedések, üzengetések idején, amikor a világ arra figyelt, hogyan osztja egymást a vezér és a beosztottja.
Ha valaki erős rosszindulattal és élénk fantáziával rendelkezik, úgy képzeli el az utóbbi heteket, hogy a Glaser család fejesei naponta megállnak a tükör előtt és lefejelik önmagukat.
Az nagyon csúnya volt, ahogyan megcsinálta őket Jose Mourinho nem is fillérekért! Most derül csak ki, fordulóról-fordulóra, hogy akár szotyi pénzből is kihozhatták volna az eddigi, meg akár a múlt szezont is, ha a jobban gondolkodnak.
Itt az ideje véglegesen leszámolni azzal, hogy a világ legjobb kézisei csak Európában élnek és vakszolnak, a többi részen csak kis szivacskézilabdával pattogtatnak, smafu a maradék. Na neeem, ennek csúnyán és visszavonhatatlanul és örökre vége!
Ami a legfájóbb: a magyar válogatott tagjai maguk is megtapasztalták, mit nevelt ki a világ, miközben ők többnyire lemaradva csak epizodisták klubjukban.
Kérem nem is olyan rossz ez az Argentína elleni döntetlen! Ha a labdarúgást vesszük, kimondottan imponáló lenne ez az eredmény!
Még akkor is, ha Messi és bandája,- persze a nemzeti alkotás és nem a katalán variálás- a világ minden tornáján úgy indul, hogy aztán ők szétkapják az aktuális ellenfelet, aztán a folytatásra szépen lekókad a lelkesedés, hiába a kezdeti nagy erősség, kiderül francot sem ér a sok mihaszna csődör!
A kisgyerek is hátra kurjantott: „apa kezdődik!”. Szóval elindult az év eleji frászhozás menetrendje,a férfi kézilabda világbajnokság! Ott lesz a magyar csapat is, természetesen Nagy Lászlóval, akinek a szereplése hatalmas média hangsúlyt kapott.
Vele kapcsolatban nagy a kíváncsiság, hogyan sikerült a férfi egyéni felkészülése, távol a többiektől. Van ebben egy kevés érdekesség a csapategységről, a kiemelésről, na, majd meg kell várni azt a fellépést!
Olcsó és roppant közhelyes lenne így indítani, hogy „a nemzetközi helyzet egyre fokozódik”! A legendás gátőrtől átvett örökzöld kopottra elhasználódott!
Ahogyan a nemzetközi helyzet, úgy az NFL sorozat is egyre drámaibb. Olyan szakaszba ért a húshegyek csatározása, ahol már nincs idő taktikázni, okosságokat kitalálni, a többiekre számítani, hogy majd ez elveri azt, a másik meg igyekszik szépen megúszni egy idegenbeli mérkőzést, szóval ez már nem mehet.
Ha esetleg Csipke Rózsa, a híres Walt Disney figura átaludta volna az óévet és éppen most csókolta meg a nagy, sörényes lovon érkező herceg, majd az akció után rögtön az Eurosport sportkanálisra pattintana, a főhősnő egyből rájönne, hogy bizony az újévre nyílott ki a szeme!
Hiszen nagyon dübörögnek az unatkozó milliárdosok és kalandorok autói, elindult a Párizs-Dakar, ami már csak Dakar. Talán jobb is így, hogy nem vigéckednek a francia fővárosban, ott most kicsit izzó a hangulat, még tévedésből a nagy tiltakozás közben felgyufáznának pár jobban kimatricázott verdát, aztán ugrott a kalandozás, plusz a szponzor sem égetne pénzt a következő futamra!
Ezt most már tényleg nem hiszi el senki! Komolyan ennyi van a mostani Real Madridban, hogy csak és kizárólag a kárörvendőknek okoz örömet a világhíres együttes?
Igazi blancok, szittya madristák, hol a vérben vagytok? Komolyan nincs senki Spanyolországban, akinek eszébe jusson, hogy a szégyen poharából ne már naponta kelljen egy jó nagy kortyot inni!
Az már elég jó, hogy nem lett mínusz 14! Sőt annyira jó, hogy inkább plusz három gólos előny maradt a vége, közben még volt kilenc gólos a differencia, ide!
Az amúgy is rettenetes nagy arcú dán kézilabdás férfiak a csütörtöki mészárlás után még pár méterrel megnövelték cseppet sem kicsi egójukat, és hát ide tartozik, hogy a magyar fiúk is bőven beletettek abba, hogy Hamlet gyerekei mosolygósan jöjjenek fel a második felkészülési mérkőzésre.
Teljesen érthető volt Bogdan Tanase magyar szövetségi kapitány elkeseredettsége a Svájc elleni férfi röplabda Eb selejtező vége felé.
Totális összeomlás, összevisszaság, talán még egy kevés nyegleség is benne volt a pillanatban, amikor a nézők pásztázták az amúgy végtelenül fontos meccset. Kazincbarcelona a röplabdázás fellegvára, a városi vegyiüzem átpárologtatott egy pár lehetőséget a labdázni vágyó fiatalembereknek, kikísérleteztek pár aranyérmet, plusz a jelenben is nagyon ott van a csapat!
A Rubeole FC-Dunaferr futsal bajnoki elméletileg egy könnyű kis csacsogásnak indult, hiszen levegős nagy a távolság a két csapat között az NB1 tabelláján
És nem a csömöriek javára, aki alulról szagolják a mezőnyt! A Dunaferrt korábban még a bajnoki cím esélyesének is tartották, aztán néhány komolyabb pofont megcsapta őket, lejjebb vették magukról a terhet, majd fel-feltámadva nekifutottak az eredeti, óvatos, akár még véghezvihető elképzelésnek.
Méretéhez és jelentőséghez képest villámgyorsan elvesztette a nézői tendert a magyar férfi kézilabda válogatott felkészülési mérkőzése az angol labdarúgó bajnokság csúcs ragadózóinak találkozójával szemben.
Szűk harminc perc játék elég volt az érdeklődés minimális lehetőségének kioltásához a dánok elleni felkészülési összejövetelen.
Nagyon erősre sikerült 2019 kilövése! Magyarország például megtudhatta, hogy az év madara a gólyatöcs lehet, az év rovara viszont a havasi cincér lett!
És még ehhez képest is nagyot szólt, hogy rögtön, nem sokat cicózva egymásnak esett a magyar női kézilabda bajnokság két legerősebbnek mondott csapata! A Győr-FTC őszről, valahonnan lemaradt bajnokija komoly fejtörést okozhatott maguknak a játékosoknak is, lévén ha csúnyán beittak az arcuk mögé a kevert italokat, akkor tulajdonképpen használhatatlan papírlappá redukálódtakvolna egy zajos és sokáig tartó szilveszteri bulika után!
Egyáltalán nem akartam elhinni, hogy ez az ipse az! Biztos voltam a dolgomban és képtelenségnek tűnt, hogy a két ember ugyanaz! Az Evertonban kétszer botlottam bele televíziós szinten, felfoghatatlan volt a látvány!
Theo Walcott, a liverpooliak szélsője majdnem átesett a labdán, elbénázott mindent. Képtelen volt bármit is kihozni a játékidőben. Teljeséggel használhatatlan eleme volt a csapatnak, már az első alkalommal is fölösleges lomnak tűnk a jobb szélen!
Elég keménynek ígérkezik ez az új év Adrien Rabiot számára! Úgy fest, a főgóréknak nem tetszik, hogy a 23 éves csacska fiatal nem írta alá új szerződését a Paris SG-vel, emiatt gyorsan levették a csapat névsoráról.
Hogy a nemzetközi helyzet még jobban fokozódott Rabiot-val, újabb szigorítást vetettek be a középpályás ellen.
A 2018-as év utolsó napjára i maradt egy kis csettintenivaló sportesemény! Egy jó kis ZTE-Körmend mindig odatesz a hangulatnak, a két csapat közössége erre a napra, rangadóra, életérzésre duplán készül.
Megannyi bajnoki cím, ősi ellenségeskedés, persze szűnni nem akaró érzelmekkel, akár a hétköznapok világában. Az internet segítségével még csak el sem kell utazni egy kicsit utálni a másikat!
Unai Emery. Olyan magától értetődő természetességgel és rakétasebességgel száguldozik a sztárklubok légkörében, nincs ideje senkinek kérdéseket feltenni!
Ha legendává akarják emelni a baszk származású férfit, akkor esetleg feltételezhetik: a menedzserei lyukat beszélnek a klubvezetők hasába, annyira promózzák az edzőt, valaki nagyon tolja őt, mondjuk akár politika erőből, vagy pedig csak szépen visszapörget a gázsijából, csak ő lehessen, aki telibe előz másokat a jobbnál jobb állásokban!
Ez azért elég komoly dolog! A világ egyik legdurvább bajnokságában kiválóan pattogtatni 20 éven keresztül,emiatt a klubvezetés mindig megkínálja őt egy komoly, messziről is jól látható összeggel,mert olyan jól megy neki a játék és s csapatot is masszívan támogatja, az vérprofi személyt lehet.
Dirk Nowitzki ilyen ember! Német állampolgárként csak kevésnek sikerült látványosan beszorulnia a brutális NBA-be! Detlef Schrempf volt Nowitzki elődje, ő is masszívan dolgozott, hát persze német, tehát nincs itt semmi bámulni való, menjenek tovább!
Jól bekavart most ez a Radja Nainggolan nevű kifestőkönyv az őt körberajongóknak, meg a menedzsereknek! Már az idei oroszországi vb előtt is megcsinálta a cuccost, amikor bőszen nekirohant a belga válogatott szövetségi kaptányának, ennek a Roberto Martinez nevű fickónak.
Az eltéphetetlen aktivitású labdarúgó csúnyán nekiment a főedzőnek, aki kihagyta őt a keretből, pedig a fickónak komoly része volt abban, hogy az amúgy gyakran zűrös belga válogatott előbb ért ki a helyszínre, mint a rendező ország!
Elképesztően rossz, rettenetesen savas, gyilkos érzés lehet, hogy ilyen olyan konferencián elindul egy csomó jó csőrös professzionálisnak mondott kosárlabda csapat Ámerikában, a végén pedig, mostanában agyonver mindenkit a Golden State Warriors.
Abban az együttesben pattog egy olyan fickó, aki a meccsenként képes négy öt tripla duplát összehozni, úgy süllyeszt a kosárba ötven-hatvan pontot, hogy közben unottan rágcsálja a fogvédőjét, kicsit lenézve, de mindenképpen irritálva az ellenfelet. Steph Curry isten király Amcsiban. A többiek csak lelkes statiszták, kellékesek, kukták, bár ők ezt tagadják, a valóság ez és nagyon zorall!
Annyit emlegették már ezt a legendás napot, hogy idén kőkeményen ráfeküdtem a Boxing Day elnevezésű labdarúgó nyúzótornára!
Folyamatosan érkezett a hír mindenfelől, hogy ez mekkora egy nagy csapatás, tényleg megbolondul csak ezért a napért fél Anglia, a több évtizedes hagyomány, kőkemény meccsek, ezek a pudingevők nem hagyják abba! Elkezdett feldolgozni a Boxing Day, mint a Valentin Nap a hortobágyi juhásztól!
Egész évben jó voltam, ezért a Jézuska Kisbabáim segítségével elküldte az ajándékát, Jürgen Klopp, a nagy dervis-mágus életrajzi könyve alakjában!
A magával ragadó olvasmányban az össze megszólaló arról hozsannázik, Klopp mekkora egy óriás májszter, szakmája legnagyobb zsuga bubusa a sváb fickó, akinek az életét jócskán megkeményítette édesapja. Amiért amúgy mostanra roppant hálás, csak akkor volt a faterral cudar érzés a reggeli torna, a feszes német fegyelemmel, csak az örökös munka és semmi lazítás!
Tulajdonképpen ezt a csókát tisztára utálnom kellene! Ő volt az, aki szegedi spanom Rózsival kapcsolatos egy évtizedes barátságunkat majdnem széttépte!
Akkor, 1999-ben a világ egyik legnagyobb Bayern München szurkolója voltam, Zoli barátommal. Így hármasban néztük a BL döntőt! Óriási arccal feküdtünk a hencseren, már az elejétől pompásan alakult az ünnepség, Szuper Mario vagyis Basler hintett egy gólt, a Manchester csak kóválygott, mint szél a gatyában, nyomokban sem emlékezetett arra a bandára, amely amúgy teljesen jogosan épült be a döntőbe!
Érdekes kis összecsapás volt a Bundesliga idei záró fordulójában a Frankfurt-Bayern összecsapás. Májusban Niko Kovác tréner a hesseniekkel a klub újkori történetének legfényesebb lapját írta meg, és pont a bajorok elleni Német Kupa győzelemmel örökre mosolyt fakasztott a frankfurtiak arcára!
Azzal a referenciával egyben bejelölte magát a müncheni várólistára, onnan ráugrott a főedzői státuszra! Különben tényleg Kovac volt az, aki erős, karakteres csapattá formázta a fekete mezeseket, addig csak a hang volt a csapat, ide-oda kóvályogtak, lógtak a semmiben, sőt a közelmúltban megmártóztak a másodosztály kőkemény irtózatában!
Csöndes aggódással figyelem, hogyan alakul Böde Dániel élete a Ferencváros labdarúgó csapatánál. Az egyébként sajátos technikájáról híres, óriás szívű harcos egy bajnoki mérkőzésen miután lecsavarta őt a pályáról Rebrov ukrán edző, a kabátját dühösen hozzávágta a kispadhoz!
Az akció után közvetlen főnöke még higgadtan kommentált, számára ez nem volt különös esemény, sőt, úgy jött ki, hogy értékelte is Böde indulatát. Ha a vezető így látja, akkor ez rendben lehet.
Napról napra tárul egyre szélesebbre Jose Mourinho kalandregénye! Egyre színesebb sztorik kavarodnak fel az olvasó elé, amiben vastagon benne a klub rosszfej jó fej tulajdonosa, a Glaser család!
Jó fej azért, mert az edzőpapírjain szereplő minden tételt teljesített, mondjuk más lehetősége nincs, mert ha nem, szerződésszegés címén még a maradék pénzét is leperelné róla a portugál!
Akik a labdarúgás mainstream-jéhez szorosan tartoznak, legyen az nemzetközi vagy magyar vonatkozás, számukra bizonyára rengeteg csodálatosan színes történet ugrik be emelkedett hangulatú estéken!
A periférián lézengő népek megelégedhetnek azzal, hogy a milliárdos fényes labdarúgó hogyan került a pénzzel lehúzott emberek csúfos listájára, csak hogy ez nem annyira vicces, inkább tanulságos!
Bőven lehetne sorolni, mekkora életérzés volt a keddi nap szupernova-robbanás! A pillanathoz kötelező hasonlat példák: ablakos tótnak a hanyatt esés, lufi árusnak a jégeső és más ehhez hasonlatos bölcsességek sem tudják visszaadni hivatalosan és érzelemdúsan, ami Jose Mourinhoval történt!
Szóval a portugál arcot csúnyán és mindenféle előjáték, felvezetés, csöndes cicegés nélkül kidobták a Manchester United elejéről. Szó sem volt ilyesmiről, a portugál a Liverpool ellen csúnyán elbukott, igazából csapatának utolsó, utolsó, utolsó megkapaszkodás után sem perdült ki a közvélemény elé annak lehetősége, hogy esetleg ebből zűr lehet.
Jócskán megtrollkodta a sors a még BL-résztvevő csapatok karácsonyi hepaját! A végzetes kieséses rendszerre összesorsoltak most éppen nem foglalkoznak azzal, micsoda hosszú szárítókötelek csavarodnak a szegény bálnák testére, nem érdekli őket a teknősök pusztulása a rengeteg műanyag szívószál miatt!
Az viszont tényleg elképesztő, hogy Európa 16 legjobb klubcsapata közül 4 angol telephelyű. A szigetországi sport és gazdasági formációk közül a legjobban - természetesen a legnagyobb, legkövérebb betűtípusú idézőjellel - az éppen az UEFA eltiltás elől menekülő, mindenkit bőszen összevásároló Manchester City járt, hiszen a Schalke a Bundesligában éppen úgy kóvályog, mint lelőtt kacsa a puszta felett!
Eredetileg úgy volt, hogy a női kézilabda Eb döntő elviszi a vasárnap délutánt, de aztán úgy alakult, hogy Trefilov edző csapata nem bírta el a franciák kirobbanó és pontos játékát, emiatt határozottan kihalt az érdekesség ebből. A franciák az elsők a tornán, rendeztek maguknak egy viadalt, de legalább megnyerték! A legjobb ebben, hogy nem a norvégok győztek! Az mindennél sokkal jobb! Is!
Menekülőútként egyszer csak feltűnt az angol bajnokság galaktikus rangadója, a Liverpool- Manchester United! Mourinho vendég hangulatfelelős, amúgy főállásban edző előjátékként élesen beleszúrt egyet Klopp hazai dervisbe, aki kellően okosban tromfolt, a portugál krumpli szedő csendben visszaült a helyére, majd várta, mi lesz vasárnap!
Amikor ez megy, a súlyos betegből kiszáll a nyavalya, a szerelmesek felfüggesztik az evolúciós folyamat gyakorlását, kicsit várnak a köszörüléssel. A szomszéd Erzsi néni kövér, ám piszok gyors macskája, a Mirci leáll a Manci néni idegesítően pimasz kakasának hajkurászásával.
A konyhafőnök pofonra lendülő keze lehanyatlik a kukta irányába, amikor meghallja, hogy ez megy!
Óriási nagy forma ez a Jevgenyij Vasziljevics Trefilov nevű férfi! Ő az orosz női kézilabda válogatott első embere vagyis szövetségi kapitánya! Dolgozott ő már ebben a pozícióban, akkor nagyon emlékezeteset tolt le bármilyen nemzetközi eseményen
Tőle még Alex Ferguson is tanulhatna mindenkit leüvöltő hajszárító effektust, pedig a skót már Sir rendet is kapott az angol királynőtől, nyilván nem ezért, de ez is része a fociedző munkásságának!
Sajnos eljött a gyors számvetés ideje a női kézilabda válogatottnál. Ez különben nagyon jó, hiszen korábban nem volt mit elemezni, a legjobbak néha a buszból is kiestek a legutóbbi tornákon, ám a francia Eb-re szépet fordult a helyzet!
Minden jó, ha a vége jó, ha a románok ellen győz a nemzeti csapat, kimondottan extra, ezt mondta Elek Gábor, az FTC edzője. Nincs csalódás a közvéleményben, lassan ízlelgeti a népség a csapat teljesítményét, aminek a mélypontja a norvégok elleni 13 gólos gyalázás volt.
Nagyon nem szeretném, ha nem fröcsögésnek tűnne a mostani Bayern Münchenes írás. Annyira nem, hogy egy alkalommal még majdnem össze is verekedtem miattuk az egyik legjobb haverommal, aki azóta értelemszerűen visszacsúszott ismerősnek! Meg az is, hogy a Földön élő összes férfi egyszer tutira volt Bayern drukker, aztán vagy az maradt, vagy kiábrándult belőlük, és otthagyta őket a fenébe, talán még átállt a másik oldalra is!
Ami szerda este az Ajax-Bayern BL mérkőzésen történt a már csak nevében és nem teljesítményében német rekordbajnokkal, az maga a rettenet!
