Annyi biztos, a Győriek ismét nagyon megadták az ünneplés előjátékát! Semmi extra, csak a szokásos sztrókot fakasztó állapotot hozták, a megszokott hosszabbításos idegöléssel! Az ellenfél kemény nemesfémből készült együttes, az olvasóját morzsolgató Dibirova ál-edzővel, meg a spanyol alkirály,Parrondóval, aki a háttérből lökte az okosságot!


 

Jó csapat ez a Vardar! Jó csapat. Volt! Annak ellenére, hogy innentől a szélrózsa minden irányába szétfújja őket a sors, a döntőben kőkeményet dolgoztak, hogy az utolsó fellépésüket emlékezetessé tegyék! Brutálisat harcolva, mindennek a végén adták meg magukat! Kiss Éva szenzációs, galaktikus, a Győr győzelmét jelentő védésével nem tudtak mit kezdeni!

A hosszabbítás elég kockázatos tényező! Ott nincs idő a taktikázásra, az agy is másképpen diktál, az erő a végét járja, gyakran szerencsétlen gondolat jön ki a kézre, ami végzetes lehet! Ha a kétszer öt percben sem dől el, onnan a még nagyobb szerencsejáték, az orosz rulett jött volna! Addig nem jutott el a drámai tagozat! Szépen rendben, igaz kicsit rázósan, izgulósan, de ki lett osztva a győztes és vesztes szerepe. A rengeteg munka, a kegyetlen sok fáradtság munkája csillogó jutalmat hozott! Megvédte női BL címét a Győr! 

Ebben a sikerben szépen benne van még valami!  A szurkolók soha el nem felejthetően ismét nagyot formáztak! Nem a divat fanok, hanem azok, akik végig túrázták Európa sportcsarnokait, napokat ültek buszon, azért, hogy erőd adhassanak kedvenceiknek. Az ETO rajongók nem a fiatalok közül kerülnek ki. Ha valaki rájuk néz, inkább a közép korosztályt látja, amelynek a tagjai hetente keltek útra a csapattal! Az ő teljesítményük legalább akkora bravó, mint a játékosoké! Honn veszik ők az erőt, a pénzt, az időt, felfoghatatlan!

Szép volt Győr! Így együtt!