Újpestről Cottbusba igazolt, itt szépen látszódtak a magyar légiósok, a német mentalitás pont jó volt Zsoltnak. Erre alapozva egyre erősebbé vált jelenléte a klubjában. Nagyon díjazták a Cottbus-nál, hogy Lőw a Bundesliga 1-es kiesés után sem lépett le, maradt még pár évet! Aztán elindult az akkor még csak falusi csapatnak kihirdetett TSG1899 Hoffenheim együtteséhez!


 

Ebben a csapatban két ember bízott nagyon, Dietmar Hopp, a milliárdos odavalósi, és Ralf Rangnick, aki súlyosan ráérzett a csapatépítésre! Lőw Zsoltot annyira magával ragadta a két ember terve, még az sem zavarta, ha totálisan elvágták a külvilágtól! Hoffenheim-ben a profi labdarúgók legvadabb szórakozása az volt, amikor a település egyetlen benzinkútján kávézhattak! Viszont az aktuális fizetést már az eltelt hónap vége előtt pár nappal folyósították, mondván: nehogy a szegény focisták pénz nélkül maradjanak! Amit különben amúgy sem tudtak elkölteni!

Lőw Zsolt az edző pályán is megállta a helyét! Csak pislogott a nép, amikor megtették őt a Red Bull Lipcse kisfőnökének, ám még előtte benne volt a magyar labdarúgást reformba vivő nemzetközi tapasztalattal rendelkező, megváltó csapatának! Amit aztán csöndesen kivégeztek! A lipcsei vezető edző kirúgása után a tehetős klubnál komoly sarzsival kínálták meg Zsoltot, ám akkor már levegőben vibrált, hogy egykori cimborája, Thomas Tuchel valami nagyba vinné őt! Mondjuk egyik sem annyira tré: Bundesliga csapatnál főedzőnek vagy az akkor még a nyilvánosságnak titkos terv: másodedző a PSG-nél!

Belegondolni is elég izgalmas, hát még a végjáték: Lőw Zsolt elindult Párizsba, „mielőtt beszökött az ősz”! Elkezdett nagymenőket trenírozni, Buffonnak, Cavaninak vezényelni!

Jó döntés volt Tuchelre hallgatni!