Persze ahogyan minden játékban is beugrik a galádság, a bosszú, az alattomosság. Egyszer a magyar váltó is beleesett egy ilyen megtorlásba. A versenyen a sorsdöntő, legalábbis a mieink számára nagyon fontos futamon beakadtak a kínai nagyfalba! Az ázsiai csapatnak már elég volt azon a futamon a célba érés, hiszen korábban eldőlt a továbbjutásuk!


Nem így a magyaroknak, akik pedig belefeszülhettek, hogy legalább ötödikként érkezzenek a célba! Javában pörgött a verseny, egyszer csak kínai nyelven egy éles kiáltás hallatszott az éppen élesben mozgó csapattag felé, aki nekiugrott a magyar résztvevőnek, elestek, füstbe ment minden terv! Ez nem csak egy kitalált sztori, a magyar csapat kínai származású részlege tisztán értette az utasítást.

Különben már az öltözésnél, illetve a kori felvételekor elindul a variálás! Milyen dőlés szögben álljon a cipő, hogyan legyen élezve, a váltóban kinek ki lesz az ellenfele? Hol kell váltani, kinek marad nagyobb táv, a többiek miként készüljenek? A váltózónába becsúszó hogyan, mekkora erővel lökje meg az éppen induló társát? Csupa apró dolog, aztán kiderül, hogy ezek a legfontosabb elemek, a jó tervezésük nélkül még kevés a rettentő nagy izomzat. Meg hát persze a mentális állapot! Az olimpiai bajnok magyar váltó tagjait az utolsó, 5000 méteres futamuk előtt a balsors régóta és alaposan megtépte. Hiszti helyett minden testi és lelki erejüket beleadták, végül felállhattak a dobogó tetejére!

Így kell ezt csinálni!