A franciák szépen beértek a dobogó tetejére. Igazából nem úgy indult a finálé, hogy majd a gallok csókolgathatják a szépséges serleget!  Különben a magyar női liga is repedezhet a büszkeségtől, mind a két csapatból jó páran itthon lettek erősek, kipihentek. Taktikailag nem zavarodott csirkeként futkorásztak, az egészségügyi mutatójuk, állóképességük pedig a legerősebb állapotot jelezte. Szóval ebben az arany és ezüst éremben jócskán ott található a hazai bajnokság, de még a holland bronzban is jócskán érezhető a magyar koszt és a baba fizetés.


 

Azért kicsit csöndes mosollyal lehetett nyugtázni: nem mindig a norvégok az elsők. Igaz, ami igaz: piszok jó a csapatuk, évek óta nincs legyőzőjük. Most is csak pár ember halványságán múlott a sikerük! A finálé után enyhe hiányérzet ugrott fel, amikor Oftedal, Nora Mörk jóban-rosszban állandó partnere megkapta a legjobb játékosnak járó díjat. A kitüntetés jogosságát a norge finálébeli gyenge teljesítménye hozta. Mörk izomasszony is kikapta a kemény ellenfelét, nem úgy adta a manökennek az élet, ahogyan eddig! Lenyűgöző volt Hedi Löke beállós játékból! Elnyűhetetlen ravasz róka volt, de kevés.

A franciáknál a Pernod szürcsikézéstől szivárványosan vidám arcú, nem német, de Krumbholz szövetségi kapitány egy pillanatra sem rogyott meg a norvég rohamok után! Kicsit perelt a játékvezetőkkel, inkább csak megszokásból. A francia válogatott nem volt zsibbasztóan meggyőző, de az ellenfele még vékonyabb volt! Fantasztikusan védekeztek a fehér mezesek, elképesztően gyorsak és szabályosak voltak. Csak 4 kétperces büntetést kaptak, tehát nem brutális játékkal győztek a vb-n.

Ezt is megérte a világ! Valamit nem a norvég női csapat nyert!