Máskülönben miként kerülhettek volna az idei BL-selejtezőbe, a Mol-Vidivel szemben? Istenem, egy svéd csapat, amelyet Malmönek hívnak! Hogyan lehet így élni, ezzel a névvel? Pláne azzal az ócska játékkal, amit előhoztak kedd este? Még úgy is dadog a mentegetőzés, hogy egy príma német fószer, Uwe Rösler a parancsnok, akiről ugyan halkan jelezték, hogy nem egy Napóleon féle stratéga, sőt egy kimondottan szerencsétlen alak, akár még a homlokára illeszthető nagy „L” betűvel.


 

Ami ugye az angol „looser” jelentése! Haló, azért csak odakerült valamiért! Elment dolgozni egy pár klubhoz, oké, elsőre szépet varázsolt, aztán kifogyott az ötletessége, séta, lelépés, tessék új gazdát keresni! Tisztára, mint Diego „Cholo” Simeone, csak hogy ő már az Atletico Madriddal kiemelkedett ebből a veszett zónából! A Malmöt irányító Rösler tényleg kajak jó játékos volt Angliában, nem is értették Németországban, hogy mit zabálnak rajta a britek, de ott volt, hírnevet szerzett, aztán edző lett belőle. Olyan amilyen, akkor is! Jelen esetben a svédekkel nem sikerült megtanítani, hogyan lehet lebirkóznia magyar bajnokot!

Nem szabad komolyan venni egy ilyen csapatot, amelyik kóvályog hazai pályán, nulla fantáziával, erőlködik, gyömöszölnek, egyszer csak majd eljutnak az ellenfél kapujáig! A góljukhoz azért bőven kellet egy Vidi játékos masszív alibije, éppen csak nem feküdt hanyatt a gólszerzőnek! Eh, már ez sem érdekel senkit, a jó egójú, önmagát nagyon szerető Loic Nego két suta, buflák svéd védő között táncikálva szépen kimérte a rövid felsőt, eközben a hazai kapus meg úgy dobálta magát, mint a szárazra kidobott potyka!

Az idegenbeli döntetlen erőt adó, fájjon a feje Röslernek és spanjainak! Elég szép ez a malmői 1-1-es döntetlen!

A visszavágóra makrancosan kell kifutni, aztán kész a gyönyör!